Zebegény legjelentősebb műemléke a Kós Károly és Jánszky Béla által tervezett, 1910-ben felszentelt, szecessziós stílusú templom.

A templomot nem lehet eltéveszteni, a főutcán, a vasútállomástól 50 m-re áll. Sajnos általában zárva tartják, de a bejárati rész nyitva szokott lenni, a nagy üvegfelületeken keresztül be tudunk kukucskálni a csodálatos, színes, világos belső térbe. A falakat teljesen beborítják a szecessziós freskók, és figyelemre méltóak a színes, Kós Károly tervezte üvegablakok is.

A Zebegényt üdülő- vagy lakóhelyül választó művészek talán legismertebbikének, Szőnyi Istvánnak a műterem-házában találjuk a kiállítóhelyet, ahol a művész legfontosabb munkáit eredeti szülőhelyükön csodálhatjuk meg.

 A templomtól nem messze indul a Maróti sétány szerpentin útja, amin pár perc alatt feljutunk a Kálvária dombra. A dombon találjuk a kissé befejezetlennek tűnő kilátónak is szolgáló építményen az Országzászlót. Csodálatos a panoráma a falura, ill. a Dunakanyarra. A trianoni emlékmű és a kápolna mellett elhaladva lefelé a temetőig a Kálvária stációi kísérnek el. A szép fekvésű temetőtől már nincs messze a központ. A Kálvária-kápolnától pár lépésre találjuk az új fából épült, kétszintes kilátótornyot, ahonnan megkapó kilátásban lehet részünk a falura és a Dunára.

A Kálváriához vezető szerpentinút mellett a sziklafalba vájt kis szentélyt láthatunk, itt állt a falu első román kori temploma.

A különleges gyűjteményt Farkas Vince hajóskapitány hozta létre évtizedek gyűjtőmunkájával. A hajómaketteken, hajózási eszközökön túl tengeri és szárazföldi élőlények preparátumait, totemoszlopokat, afrikai maszkokat is megcsodálhatunk. Igény esetén tárlatvezetés segít eligazodni az izgalmas kincsek között.

Amennyiben érdekelnek minket az ipari létesítmények, érdemes egy pillantást vetni a 12-es főútról is látható vasúti viaduktra, amely íveinek számát tekintve a híres hortobágyi híd után a második legnagyobb Magyarországon.

Érdekes látnivaló a zebegényi Dunaparton , az 1910-es években épült eklektikus stílusú kis Dőry-kastély, melyet az utóbbi években teljesen felújított új tulajdonosa. A jelenleg egy borászat magántulajdonában lévő épület nem látogatható, de kívülről igen szép látványt nyújt a folyó partján.

A Napraforgó utcán sétálva észrevehetjük, hogy több, egymást követő ház azonos stílusban lett kialakítva: kékre festett manzárdtetők, zöld és kék kerítések követik egymást. Feltűnő még az is, hogy az ajtókon, kerítéseken, házszámokon napraforgókat láthatunk.

A falu egykori főútján a Dunára néző Napraforgó-házak tűnnek fel, melyekben gr.Károlyi Lászlóné sz.gr.Apponyi Franciska gyermekparadicsoma működött.

A grófnő nevéhez fűződnek az 1936-ban kialakított, kékre festett Duna-parti „Virágnyaralók” melyeket magyar népművészeti stílusban rendezett be. Gondozott kert és szépen kiépített strand várta a nyaralókat. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Virág Egylet Zebegény (VEZ), és nevelte a gyermekeket a természet szeretetére, akik virágok, fák, cserjék és madarak neveit viselték. A házak ma utcakép és helyi védelem alatt állnak.

Jellemzőjük az encián kék szín, melyet idővel néhány házon már átfestettek.